2016.07.28. 00:00
A TP-Link a közel múltban bejelentette az új, központilag menedzselhető vezeték nélküli hozzáférési pont családját...
A TP-Link a közel múltban bejelentette az új, központilag menedzselhető vezeték nélküli hozzáférési pont családját, melyeket eléggé vártunk, ezért úgy döntöttünk, hogy az első megkaparintható példányokat alaposabb vizsgálat alá vetjük.
Még meg sem érkeztek a beüzemelni kívánt EAP110, és az EAP120-as accesspointok, de már előzetesen felkerült a teszt gépünkre a TP-Link EAP Controller. Szomorúan konstatáltuk, hogy kizárólag Windows XP, 2003, Vista, 7 és 8 alatt futtatható a szoftver, de ezen túllendülve gyorsan kerítettünk egy Windows-os gépet, és feltelepítettük. Az indulás után azonnal hatalmába kerített minket a Déj? vu érzés, pedig még sosem láttuk a programot.
A felület igen nagy hasonlóságot mutat "egy" konkurens gyártó 3 évvel ezelőtt kiadott kontrolleréhez, ezért úgy éreztük, hogy az lenne helyénvaló, ha az összehasonlítás alapja a sokak által ismert Ubiquiti UniFi lenne.Az EAP Controller menüit áttanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy majdnem ugyan azokkal a funkciókkal élhetünk, mint a jól ismert UniFi esetén. A jelentősebb eltérések a következők:A TP-Link képes, akár 8 SSID létrehozására is mely nagyobb vállalatoknál, irodaházaknál előny lehet, ugyanakkor már az AP oldalon képes MAC cím szűrésre is, melyeket csoportba is foglalhatunk, így a nem kívánatos eszközöket akár a felcsatlakozáskor kizárhatjuk. Valamint a WMM-et is meg tudjuk valósítani vele, mellyel, ha előre ügyesen jelöljük a csomagjainkat, priorizálni tudjuk őket wireless oldalon is, így például egy VoIP beszélgetés adatfolyama előnyt fog élvezni a többi csomaggal szemben.A TP-Linknek is vannak hiányosságai az UniFivel szemben, itt említeném meg, hogy nincs benne sávszélesség korlátozás, valamint Access Control-t sem tudunk létrehozni IP cím tartományokra, így a jól megszokott guest policyt sem tudjuk megvalósítani vele. Az AP-ket sajnos csak egyesével, vagy csoportonként lehet frissíteni, de az egyik legnagyobb biztonsági résnek azt tartjuk, hogy az egyik menü alatt plain textben látszódik az éppen bejelentkezett user jelszava, ami nem éppen egészséges.Az EAP120-at feszültség alá helyezve körülbelül 1 perc alatt elindul, megkapja az IP címet, az EAP controller alól szépen lehet menedzselni. Igaz kisebb késleltetések felmerültek, mivel például az aktív userek számát elég lassan frissíti, néha még percek alatt se látszódik, hogy új kliens csatlaozott fel, de összességében működik, és némi fenntartással használható.A terméknek van webes felülete is, melyet egy gyors reset után sikerült is elérnünk, mivel vagy standaloneként használható, vagy kontroller segítségével. A megszokott admin/admin varázsütésre beenged a grafikus felhasználói felületre, ahol azonnal fel is kérnek minket az alap jelszó megváltoztatására. Ennek megejtése után letisztul, elegáns felületet kapunk, amit könnyen lehet használni és ugyan azokat tudjuk beállítani, mint az EAP Controller segítségével. A web hozzáférés nagyszerű megoldásként szolgálhat kisebb 1-2 AP-s hálózat esetén.
A tesztet először egy single chain-es Wi-Fi kártyával végezük, szép értékeket kaptunk, akár 80Mbit/s sebességet is elértünk vele, igaz kicsit ugrált a sávszélesség, de elfogadható mértékben. 4-6 perc elteltével a felkapcsolódás után, egy érdekességet vettünk észre. Az korábbi 150Mbps-es kapcsolat egyik pillanatról a másikra 72 Mpbs-re esett le, és az átvitt adatmennyiség is lecsökkent a felére, majd néhány másodperc múlva még kevesebbre. Ezen meglepődtünk, ezért elkezdtük keresni az okokat. AP reset, új próba, majd ismét egész szép eredményeket értünk el, de 5 perc elteltével ismét lemodulált 72Mbit/s-re és ismét leesett a sávszélesség. Na, ez érdekes – gondoltuk – , de ugyan ezt harmadik alkalommal is sikerült reprodukálnunk a termékkel még úgy is, hogy 5 perc alatt csak 1MB adatot forgalmaztunk rajta, tehát nem volt leterhelve. inSSIDer segítségével megnéztük a hálózatot és azt jelezte magáról, hogy 40MHz-en ad, tehát a 72Mbit/s nem volt indokolt. Ezt a problémát sajnos nem sikerült megoldanunk. A következő print screenből jól látható a maximum sávszélesség, az ingadozás, és a lemodulálás is.