Kezdjük a
RACOM RAy2-vel! A fejlesztések elsősorban a könnyebb üzembehelyezést és a sokrétűbb csatlakozást segítik elő, de nem mellékesen tovább javítja az amúgy is példa nélküli ár érték arányt. A gigabites RJ45 csatlakozás mellett immár SFP portot is kínál a RAy2 alap kiépítésben. Dedikált csatlakozót kapott az RSSI kábel is, emellett egy USB port is helyet kapott a rádión, az asztali firmware upgrade-ek könnyebb elvégzéséért. Fontos megemlíteni hogy a megváltozott külső nem csak design váltást takar. Az új kialakításnak köszönhetően már nem kötelező CAT7 kiegészítőket vásárolni a RAy2-höz, melyek elhagyása mindenképp költségmegtakarítást jelent a végfelhasználó számára, mivel a kültéri CAT7 csatlakozók és maga a kültéri CAT7 kábel költsége nem elhanyagolható tétel. Rádiós műszaki paramétereiben egy jellemző kivételével megegyezik a RAy első változatával, ez pedig a keskeny raszter támogatás (1.75, 3.5, 7, 14, 20, 28, 56 MHz). A PoE megtáplálás ezentúl nem csak a 802.3at szabvány szerint történhet, hanem 20-60V-ig passzív feladással is! Ezzel a változással, könnyebb implementálni a RAy2 rádiós összeköttetéseket szinte minden hálózatba. Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy megnövelt MTU (10024 B) és buffer méret miatt a RAy2 jobban teljesít IPTV átvitel esetén is! Az első magyarországi RAy2 link a mini-MUM főnyereményeként talált gazdára a neves esemény sorsolásán az AccessPoint felajánlásában.
A
SUB10 megoldásait már
korábban bemutattuk, ezért ez az írás inkább a 60-70-80GHz sajátosságaira, tulajdonságaira és felhasználására fókuszál. A
60GHz (vBand) témakörében azt érdemes megjegyezni hogy, 1 kilométernél rövidebb, de akár gigabites összeköttetéseket lehet létrehozni ezen a frekvencián, ami egyenlőre még nem került felszabadításra, de az
MNHH ígérete szerint még 2014-ben ISM (ipari, tudoma?nyos e?s orvosi ce?lu?, hato?sa?gi engede?ly ne?lku?l mu?ko?dtetheto? berendeze?sek számára fenntartott frekvenciák) sávvá fog alakulni!
A
70-80GHz (eBand) felhasználásáról dióhéjban. 2013 január elseje óta szabad sávnak minősül, felhasználása mindössze egy díjmentes egyszerűsített bejelentési kötelezettséggel jár, un. "Light Licensing", melyet minden felhasználó megejthet saját kezűleg, a kormányzati ügyfélkapunk keresztül.
Az eBand eszközök telepítése megkíván némi specifikus ismeretanyagot, amely nem, vagy nem ilyen mértékben vonatkozik a 2.4, 5, 24GHz-es szabad sávokra, vamint a licenszelt frekvencia tartományokra sem. Fontos, hogy az eBand mindennél jobban érzékeny a szabad rálátásra, némi túlzással fogalmazva egy falevél sem lehet a két pont között. Továbbá a "Near End Reflection" problematikája is hatványozottan jelen van. Arról a jelenségről van szó, amikor egy tető közepén egy másfél méteres csőre installálják az eBand eszközt, és a tetőről visszaverődő jelek zavarják az átvitelt. A legjobb, ha az épület egyik sarkára telepítjük a berendezést. Kivételesen ügyelni kell, a csőre is, amit felhasználunk konzol gyanánt, sokkal stabilabb kivitelű fém szerkezetre van szükség, mert egy esetleges csavarodás jelentős jelveszteséget okoz, az antennna 0,4 és 0,9 fok közötti nyílásszöge miatt. Az antenna igen szűk nyalábja az installáció idején is gondot okozhat, sok esetben túl gyorsan hangolják az antennát, ezért a link nem áll össze. Érdemes egy előzetes link kalkulációt készíttetni a gyártóval, (kérjük keressék kiemelt kapcsolattartójukat ez ügyben) így már előzetesen meghatározásra kerül a vételi jelszint, amit a hangolással cél és szükségszerű elérni. Most pedig következzék egy táblázat, ami a SUB10 megoldásainak várható rendelkezésre állását mutatja be, Budapesti éves átlagos időjárási tényezők mellett.
