Minden optikai kábelt végződtetnünk kell valamibe és valahogyan. Lehet ez két kábel toldása vagy csatlakozókra való kifejtése valamilyen, a környezetnek és feladatnak leginkább megfelelő szerelvényt kell választanunk. A döntésünket az alábbi szempontok figyelembe vételével kell meghoznunk:
Először is el kell döntenünk, hogy kül vagy beltérre választunk megoldást. Nézzük először a kültéri lehetőségeket:
oszlopon, alépítményben, esetleg bálványban fogjuk elhelyezni a kötéstartó szerelvényt? Ez meghatározza szerelvényünk víz és UV állóságát. Fontos szempont, hogy csak hegesztéseket vagy előfizetői bekötéseket esetleg szálosztót is el szeretnénk helyezni bennük? Figyelembe kell vennünk a szerelvénybe bevezetésre kerülő kábelek számát és azok átmérőjét, illetve azt, hogy fogunk-e jövőben újabb kötéseket elhelyezni benne?
Amennyiben beltéren kerül sor a kábel kifejtésére úgy az elsődleges szempontunk az, hogy a választott kábelezési eljárás (például az előző epizódban említett felszállóági technológia) igényel-e dedikált szerelvényt? Kis szálszám esetében jellemzően valamilyen falra szerelhető megoldás is elegendő míg jellemzően 8-12 szál fölött már érdemes rack szekrénybe költöznünk amihez széles termékpalettából választhatjuk ki a legszimpatikusabb kifejtési módot. A legegyszerűbb és legelterjedtebb formája a kifejtésnek a 12-48 szál közötti klasszikus, kihúzható patch panel. Ennek továbbfejlesztett kényelmesebben kezelhető társa az un. kihajtható vagy rotációs panel melynek előnye, hogy csatlakozóink 45 fokban jobbra vagy balra állnak ezért könnyebben vezethetőek el a szekrény oldalához. Nagy szálszámú és/vagy sok kábel kifejtéséhez - jellemzően TELCO vagy datacenter megoldás - a kazettás patch panel a legjobb választás.
Ha nem megfelelő szerelvényt mellett döntünk, jobb esetben idővel kifogyunk a hellyel az újabb kötéseknek, rosszabb esetben kötéseink sérülhetnek egy beázás vagy egyszerű túlzsúfoltság miatt.
Legalább ennyire fontos a kötéseink minősége. Kétféle módon köthetjük meg a szálainkat: mechanikusan vagy hegesztés által. A legfontosabb eltérés ezek között a létrehozott kötés csillapítása lesz, amely érték a mechanikus kötés esetén legalább a 3x-osa lesz a hegesztésének. Ezen felül a két technológia egyaránt rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal nézzük meg ezeket:
A hegesztés hosszú távon olcsóbb és tartósabb, de képzett szakembert és drága felszerelést igényel, amivel nem gazdaságos kis kötésszámhoz kivonulni. Ezzel szemben a mechanikus kötés eljárása pár perc alatt elsajátítható, nem igényel nagy beruházást ezért sokkal több technikusunkat szerelhetjük fel ilyen eszközzel, így egy esetleges hibaelhárítás vagy ügyfél bekötés olcsón és gyorsan végezhető el.
A következő epizódban bemutatjuk a PON hálózatokban használt optikai osztás eljárásokat és a WDM technológiát. Iratkozzatok fel YouTube csatornánkra a friss epizódért.