Az 5G iránt táplált elvárások nagyon magasak voltak. A konferenciákon nem egyszer hangzott el az a mondat, hogy az 5G térhódításával a Wi-Fi hálózatok is már-már feleslegessé fognak válni, hiszen általuk olyan stabil gigabites adatátvitel valósulhat meg, hogy egyszerűen megszűnik az egyéb alternatívák létjogosultsága.
A latency értékek szignifikáns csökkenése volt többek közt az első olyan adat, amellyel azt kívánták szemléltetni, hogy mennyivel is többet rejt az 5G mint például elődje a 4G, ahol 10-20 msec-es értékekkel lehetett számolni nagy általánosságban. Az 5G esetén ez a szám már mindössze subms-ban lesz mérhető csak.
A másik nagy dobás az elérhető gigabit feletti sávszélesség, valamint a megnövekedett kliensszám probléma nélküli lekezelése volt. A gyakorlati megvalósítás során azért a beharangozott feauture-ök listája szépen lassan szelídült és visszatért saját medrébe.
Az 5G technológia se kerülheti meg azonban a fizika szabályait. A különböző frekvenciasávokon történő használatnak azonban mindig megvan a maga előnye és hátránya is. A Sub-GHz-es frekvenciák (1GHz alattiak) az 5G aspektusában a nagy lefedettség szempontjából előnyösek. Mivel az alacsony frekvencia rendkívül jól terjed így relatív nagy lefedőhálózatot alakíthatunk ki általa, kevesebb bázisállomás letelepítésével, amely így költségmegtakarításhoz vezet. A kisebb spektrum azonban pont az 5G által kínált fő előnyöket vágja ketté (alacsony késleltetés, magas sávszélesség) Magyarországon ez a 700, 800 MHz-es tartományban valósulhat meg. Egy apróbb bökkenő itt rögtön felütötte a fejét. A kábeltelevíziós szolgáltatásoknál használt erősítőállomások is ezen tartományokban működnek így rögtön sikerült is zavart generálni.
A másik pólus a 3,5 GHz környéki Mid-Band sávok. Ennek előnye a sokkal nagyobb spektrum, amelyből gazdálkodhat a technológia. A szélesebb raszter által a bit/HZ-ben mért spektrumhatékonyság jóval jobb eredményt tud elérni hiszen nem mindegy az, hogy tegyük fel 20MHz-en adódik össze ez az érték vagy jóval nagyobb 100MHz-en. Itt azonban számolni kell a lefedettség adta korlátokkal, és azzal, hogy ezen módszer mellett jóval több bázist szükséges letelepíteni.
A harmadik a millimeter-wave 5G (28-26 GHz-), amely hazánkban még egy jódarabig biztos nem lesz elérhető mivel jelenleg mikrohullámú kommunikációra használják és 2028-ig ez nem is fog megváltozni. E sávszélességen a raszter extra méretei okán ténylegesen több gigabites adatátvitelt lehet megvalósítani. A magas frekvencia viszont extra érzékenységet is terjedésbeli korlátot is magával hordoz. Nagy kliensszámú helyszíneken sűrűn letelepített bázisállomásokkal millimeter-wave 5G-n ténylegesen kihasználható az összes előnye a technológiának. Nem szabad elfelejteni azt azonban, hogy ebben az esetben a kihelyezett kiszolgálóeszközök száma sokkal-sokkal magasabb, mint a jelenlegi technológiával.