Miután eldöntöttük, hogy milyen technológiát (alépítményes, léges, stb.) alkalmazunk az adott hálózatban, meg kell vizsgálnunk a területi adottságokat és azok figyelembe vételével kiválasztanunk a megfelelő kábelt, kábeleket.
Ha alépítményes hálózatot építünk, akkor fontos tudnunk az alépítmény műszaki állapotát, kihasználtságát ahhoz, hogy ki tudjuk választani az új kábel bejuttatásának módját, ami befolyásolni fogja, hogy milyen szerkezetű (és így milyen árú) kábelt válaszunk, hisz egy beiszaposodott, vagy már zsúfolt védőcsőbe nem biztos, hogy be tudjuk fújni a kábelt, hanem valószínűleg az behúzással fogjuk telepíteni, ami erősebb szakítószilárdságú kábelt igényel. Előfordulhat, hogy a nyomvonalunk szennyvíz hálózatban van, vagy egyéb olyan területen halad át, ahol acél páncél alkalmazása is szóba jöhet.
A behúzó kábelek szakítószilárdsága jellemzően 1,5kN és akár 4kN között mozog, ami több üvegszál vagy aramid, esetleg dupla-, vagy más anyagú (pl. polyamid,) köpeny alkalmazásával érhető el, ami befolyással van természetesen a kábel árára, súlyára és szállítási idejére egyaránt.
Az alépítményes hálózatok másik típusa az úgyneveztett mikrocsöves hálózat, melynek lényege, hogy vagy a meglévő védőcsövekbe egy vagy több, lényegében behúzókábel méretű védőcsövet, védőcső köteget telepítünk, majd ezek mindegyikébe egy-egy mikrokábelt fújunk be. A technológia előnye, hogy előre gondolkodva biztosíthatjuk alépítményünk jövőbeli könnyű skálázhatóságát, vagy egy vagy több, meglévő de kisebb szálszámú kábel helyére ilyen csöveket behúzva lehetőségünk nyílik a védőcső szálkapacitásának növelésére, hisz a mikrocsövekbe kerülő kábelek jelentősen vékonyabbak normál, behúzókábel társaiknál.
A légkábelek talán legfontosabb paramétere a szakító szilárdság, de a behúzó kábelekkel ellentétben itt nem a telepítéskor fellépő erőket kell figyelembe vennünk, hanem az üzemeltetés során fellépő olyan extra terheléseket is, mint a régióra jellemző szél és jégteher is. Ebben nagy segítségünkre lehet az amerikai NESC szabvány ami iránymutató lehet a megfelelő kábel kiválasztásában, de fontos, hogy az utolsó szó ebben az esetben mindig a hálózatot tervező mérnöké!
Költségvetés szempontjából viszont nem elég magának a kábelnek az árát néznünk, hanem a vele kompatibilis tartó és feszítő szerelvényeket, illetve az adott technológia szerelésének bonyolultságát, időigényét is érdemes figyelembe vennünk, mert mindezek jelentősen befolyásolják 1km nyomvonal telepítésének fajlagos költségét.
Következő epizódban bemutatjuk a beltéri kábelezési eljárásokat. Iratkozzatok fel YouTube csatornánkra a friss epizódért.